Hát miről szól az oldal?
A Restricted Data egy blog a nukleáris fegyverek történetéről, valamint a politikai döntéshozók és a tudósok azon erőfeszítéseiről, hogy megpróbálják titokban tartani ezt a történelmet. Szerzője Alex Wellerstein, az amerikai New Jerseyben található Stevens Institute of Technology tudománytörténésze, akinek önéletrajzában szerepel, hogy egy évig “Edward Teller Graduate Fellow in Science and Security Studies” volt az amerikai Energiaügyi Minisztériumban (“még mindig a legjobb munkaköröm” – írja). Wellerstein tudományos kutatási érdeklődése ugyanezen a területen mozog, de a blogban az általános közönségnek ír.
Melyek a témák?
A Restricted Data legtöbb bejegyzése az 1940-es és 1950-es évek eseményeivel foglalkozik, például az első atomfegyverek megépítésére irányuló Manhattan-projekttel, valamint az amerikai és szovjet hidrogénbomba-kísérletekkel. Az elmúlt körülbelül egy évtizedben számos, korábban titkos, ezzel az időszakkal kapcsolatos dokumentum titkosítását feloldották, és folyamatosan újabbak kerülnek elő. Wellersteint a nukleáris történelem kevésbé jól tanulmányozott aspektusai is érdeklik. Egyik legutóbbi bejegyzése (a “Hogyan haljunk meg Los Alamosban” címmel) a háborús fegyverlaboratórium munkahelyi biztonságára összpontosít, míg egy másik a hamis “gombafelhő” fényképek (és a hozzájuk kapcsolódó fizikai pontatlanságok) könyvekben való használata miatt panaszkodik.
Más említésre méltó dolog?
A blogon kívül Wellerstein egy Nukemap nevű eszközt is létrehozott, amely modellezi, mi történne, ha egy nukleáris eszköz felrobbanna egy adott helyen. A Nukemap felhasználói megadhatják az eszköz hozamát (kilotonnában), a robbanás típusát (légrobbanás vagy felszíni robbanás) és néhány más paramétert, valamint kiválaszthatják a robbanás helyét. Politikai szempontból talán megnyugtató a tudat, hogy ha egy 0,1 kilotonna hatóerejű “nyers terrorista nukleáris fegyver” felrobban egy városközpontban, akkor a robbanás során kevesen vagy egyáltalán nem halnának meg, és az azonnali orvosi ellátás megmentené a legtöbb sugárfertőzött életét. Egészen más dolog azonban ránézni egy térképre, amelynek középpontjában a saját házunk áll, és elképzelni, hogy még egy “kisebb” nukleáris incidens is mit tenne a közelben lévő ismerős emberekkel és nevezetességekkel.
Miért érdemes meglátogatni?
Azoknak, akik többet szeretnének megtudni a nukleáris fegyverek történetéről, Wellerstein blogja közérthető bevezetést nyújt a “tudomány és társadalom” témáinak széles skálájába, a Hirosima és Nagaszaki második világháborús atombombáinak erkölcsiségétől a későbbi nukleáris kísérletekből származó radioaktív csapadék egészségügyi kockázataiig. Talán ennél is fontosabb azonban, hogy a Korlátozott adatok jó emlékeztető arra, hogy a tudósokhoz hasonlóan a történészek is az adatok elemzésével foglalkoznak, elméletek felállítására használják fel azokat, majd ezeket az elméleteket a felmerülő új tényekkel összevetve ellenőrzik. Az egykor titkos dokumentumok titkosításának feloldása része ennek a történeti-tudományos folyamatnak, és a Restricted Data elolvasása segít értékelni, hogyan változik a tudományos múltunkról alkotott kép.
Adna egy mintaidézetet?
Az első szovjet hidrogénbomba-kísérletről szóló bejegyzésből: “A teljesen megrakott Tu-16-os bombázónak meg kellett szakítania a kísérletet, amikor a teszt helyszínét váratlanul felhők borították be, így nem látták a célpontot, és az optikai diagnosztikai rendszerek működésképtelenné váltak. A gépet leszállásra utasították, csak most már egy teljesen élesített kísérleti H-bombával a fedélzetén. Félő volt, hogy ha lezuhan, az nukleáris robbanást eredményezhet… elpusztítva a repülőteret és egy közeli várost. A reptér időközben befagyott. Igor Kurcsatov, a szovjet atomfegyverek vezető tudósa személyesen ment ki a repülőtérre, hogy személyesen nézze meg a repülőteret. Szaharov biztosította őt arról, hogy még ha le is zuhant, a nukleáris robbanás esélye csekély. A repülőtéren egy katonai egység gyorsan dolgozott a kifutópálya megtisztításán, és így Kurcsatov utasította a gépet a leszállásra. A gép sikeresen le is szállt. Kurcsatov a pályán találkozott a legénységgel, kétségtelenül megkönnyebbülten. Szaharov így emlékszik vissza: “Még egy ilyen teszt, és nyugdíjba vonulok”. Ami Szaharovot illeti, ő ‘nagyon hosszú napnak’ nevezte.”
- A Physics World 2015. áprilisi számának többi részét élvezze digitális magazinunkban vagy a Physics World alkalmazáson keresztül bármely iOS vagy Android okostelefonra vagy táblagépre. A Fizikai Intézet tagsága szükséges
Vélemény, hozzászólás?